Egyéni vállalkozás adózási formák

Milyen adózási formát érdemes választanunk, azt általában a nettó éves árbevételünk vagy tevékenységi körünk határozza meg, hogy milyen adózási formát érdemes választanunk az egyéni vállalkozás számára.

Minden egyéni vállalkozó jövedelme, ami a vállalkozási tevékenysége során keletkezik, az SZJA törvény hatálya alá tartozik. Hogy a jövedelmed kiszámoljuk, arra a törvény szerint két módszert is alkalmazhatsz és ez alapján két adózási forma közül választhatsz. Az egyik az átalányadózás a másik pedig a vállalkozói jövedelem szerinti adózás.

Ettől eltérő a KATA vagy más néven kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai.



Átalányadózás: a legfontosabb tudnivalók

Átalányadózó akkor lehet az egyéni vállalkozó, ha az éves bevétele nem haladja meg

– az adott évre meghatározott minimálbér tízszeresét,

– a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozónál pedig az éves minimálbér ötvenszeresét.

A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe. Az is tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozónak számít, aki közvetlenül az átalányadózásra áttérés előtt katás volt, a bevételt ilyenkor is arányosítani kell.

Ennek megfelelően a 2023. évi bevételi határ éves szinten:

– általános esetben: 27 millió 840 ezer forint (232 000 x 12 x 10)

– kiskereskedőknél: 139 millió 200 ezer forint (232 000 x 12 x 50)

 

Érdemes figyelni a bevételi értékhatárra. Ha a keretet átlépjük akkor ugyanis visszamenőlegesen elveszítjük az adott évre az átalányadózásra való jogosultságodat és a tételes költségelszámolási adózási forma alá kerülsz.³

Egyéni vállalkozóként akkor érdemes az átalányadózást választanunk, ha a költségeink viszonylag alacsonyak és magas a profit. Ennél az adózási formánál ugyanis nem mi, hanem a hanem a törvény határozza meg, hogy a bevételednek hány százaléka a jövedelem és hány százaléka a költség.

A tevékenységi körünknek megfelelően a bevételedből le kell vonnod 40% 80% vagy 90%költséghányadot, a tevékenységi körünknek megfeleően.

Az adómentes szabály értelmében nem kell személyi jövedelemadót fizetni:

– 40 százalékos költséghányadnál 2 millió 320 ezer forint,

– 80 százalékos költséghányadnál 6 millió 960 ezer forint,

– 90 százalékos költséghányadnál 13 millió 920 ezer forintig

Milyen adókat illetve járulékokat kell fizetned átalányadós egyéni vállalkozóként?

Személyi jövedelemadó  15%

Társadalombiztosítási járulék 18,5%

Szociális hozzájárulási adó  13%

Ha főállású egyéni vállalkozó vagy akkor a TBJ és SZOCHO adóalapja nem lehet alacsonyabb a minimálbér összegénél. Ez azt jelenti, hogy ha egy adott hónapban nagyon alacsony jövedelmed volt, vagy egyáltalán nem volt bevételed, ezeket az adókat akkor is meg kell fizetned

Adók bevallása és fizetési határideje

Negyedévente a 2358 bevalláson kell bevallani.

Járulékok utalási határideje a tárgynegyedévet követő hónap 12-ig van.



Vállalkozó személyi jövedelemadó legfontosabb szabályok

Ennek az adózási formának a legfőbb jellemzője, hogy nem csak a bevételeinket, de a költségeinket is tételesen nyilván kell tartanunk és el kell számolnunk. 

Ez az adózási forma akkor lehet jó választás, ha a valódi elszámolható költségeink meghaladják az átalányadózásnál figyelembe vehető költséghányadot.

Ez azért előnyös, mert az adókat és járulékokat ebben az adózási formában nem a teljes bevétel hanem annak a költségekkel csökkentett része után kell megfizetni. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a vállalkozásodból származó összes bevételt összeadjuk, majd abból kivonjuk a számlákkal igazolt és a törvény által elszámolható költségeket.

Fizetendő adók és járulékok⁶

Ha egyéni vállalkozás adózási formájaként a vállalkozói jövedelemadózást választjuk, akkor az alábbi adófizetési kötelezettségeink lesznek.

 

Vállalkozói személyi jövedelemadó

Az éves vállalkozói jövedelem után első körben 9%-os vállalkozói személyi jövedelemadót kell fizetni. A vállalkozói jövedelm összegét a bevételek és az elszámolható költségek különbsége adja.

Vállalkozói osztalékalap után fizetendő adók

Az éves vállalkozói jövedelm csökkentve a 9%-os vállalkozói személyi jövedelemadóval adja a vállalkozói osztalékalap összegét. Ez után kétféle adót kell fizetned:

  • 15%  SZJA osztalékadó
  • 13% SZOCHO

Vállalkozói kivét után fizetendő adók

  • 15% SZJA – negyedévente előleg fizetési kötelezettséggel
  • 13% SZOCHO havonta
  • 18,5% TB havonta


KATA lefontosabb szabályok

KATA adózás, vagy hivatalos nevén kisadózó vállalkozások tételes adója.

Az az egyéni vállalkozó lehet KATÁ-s, akinek bevétele kizárólag magánszemélyektől származik. Ez alól kivétel a taxis személyszállítás.

Fontos változás a korábbiakhoz képest az is, hogy mellékállásban nem, csak főállású egyéni vállalkozóként választhatod a KATA adózási formát.

A KATA adó mértéke havonta 50 000 forint, amelyet minden követő hónap 12-ig kell befizetned.

A KATA keret éves 18 000 000 Ft. Az ezt az összeget meghaladó bevétel után 40%-os különadót kell fizetni.