Milyen adózási formát érdemes választanunk, azt általában a nettó éves árbevételünk vagy tevékenységi körünk határozza meg, hogy milyen adózási formát érdemes választanunk az egyéni vállalkozás számára.
Minden egyéni vállalkozó jövedelme, ami a vállalkozási tevékenysége során keletkezik, az SZJA törvény hatálya alá tartozik. Hogy a jövedelmed kiszámoljuk, arra a törvény szerint két módszert is alkalmazhatsz és ez alapján két adózási forma közül választhatsz. Az egyik az átalányadózás a másik pedig a vállalkozói jövedelem szerinti adózás.
Ettől eltérő a KATA vagy más néven kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai.
Átalányadózás: a legfontosabb tudnivalók
Átalányadózó akkor lehet az egyéni vállalkozó, ha az éves bevétele nem haladja meg
– az adott évre meghatározott minimálbér tízszeresét,
– a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozónál pedig az éves minimálbér ötvenszeresét.
A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe. Az is tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozónak számít, aki közvetlenül az átalányadózásra áttérés előtt katás volt, a bevételt ilyenkor is arányosítani kell.
Ennek megfelelően a 2023. évi bevételi határ éves szinten:
– általános esetben: 27 millió 840 ezer forint (232 000 x 12 x 10)
– kiskereskedőknél: 139 millió 200 ezer forint (232 000 x 12 x 50)
|
Érdemes figyelni a bevételi értékhatárra. Ha a keretet átlépjük akkor ugyanis visszamenőlegesen elveszítjük az adott évre az átalányadózásra való jogosultságodat és a tételes költségelszámolási adózási forma alá kerülsz.³ |
Egyéni vállalkozóként akkor érdemes az átalányadózást választanunk, ha a költségeink viszonylag alacsonyak és magas a profit. Ennél az adózási formánál ugyanis nem mi, hanem a hanem a törvény határozza meg, hogy a bevételednek hány százaléka a jövedelem és hány százaléka a költség.
A tevékenységi körünknek megfelelően a bevételedből le kell vonnod 40% 80% vagy 90%költséghányadot, a tevékenységi körünknek megfeleően.
Az adómentes szabály értelmében nem kell személyi jövedelemadót fizetni:
– 40 százalékos költséghányadnál 2 millió 320 ezer forint,
– 80 százalékos költséghányadnál 6 millió 960 ezer forint,
– 90 százalékos költséghányadnál 13 millió 920 ezer forintig
Milyen adókat illetve járulékokat kell fizetned átalányadós egyéni vállalkozóként?
Személyi jövedelemadó 15%
Társadalombiztosítási járulék 18,5%
Szociális hozzájárulási adó 13%
|
Ha főállású egyéni vállalkozó vagy akkor a TBJ és SZOCHO adóalapja nem lehet alacsonyabb a minimálbér összegénél. Ez azt jelenti, hogy ha egy adott hónapban nagyon alacsony jövedelmed volt, vagy egyáltalán nem volt bevételed, ezeket az adókat akkor is meg kell fizetned |
Adók bevallása és fizetési határideje
Negyedévente a 2358 bevalláson kell bevallani.
Járulékok utalási határideje a tárgynegyedévet követő hónap 12-ig van.
Vállalkozó személyi jövedelemadó legfontosabb szabályok
Ennek az adózási formának a legfőbb jellemzője, hogy nem csak a bevételeinket, de a költségeinket is tételesen nyilván kell tartanunk és el kell számolnunk.
Ez az adózási forma akkor lehet jó választás, ha a valódi elszámolható költségeink meghaladják az átalányadózásnál figyelembe vehető költséghányadot.
Ez azért előnyös, mert az adókat és járulékokat ebben az adózási formában nem a teljes bevétel hanem annak a költségekkel csökkentett része után kell megfizetni. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a vállalkozásodból származó összes bevételt összeadjuk, majd abból kivonjuk a számlákkal igazolt és a törvény által elszámolható költségeket.
Fizetendő adók és járulékok⁶
Ha egyéni vállalkozás adózási formájaként a vállalkozói jövedelemadózást választjuk, akkor az alábbi adófizetési kötelezettségeink lesznek.
Vállalkozói személyi jövedelemadó
Az éves vállalkozói jövedelem után első körben 9%-os vállalkozói személyi jövedelemadót kell fizetni. A vállalkozói jövedelm összegét a bevételek és az elszámolható költségek különbsége adja.
Vállalkozói osztalékalap után fizetendő adók
Az éves vállalkozói jövedelm csökkentve a 9%-os vállalkozói személyi jövedelemadóval adja a vállalkozói osztalékalap összegét. Ez után kétféle adót kell fizetned:
- 15% SZJA osztalékadó
- 13% SZOCHO
Vállalkozói kivét után fizetendő adók
- 15% SZJA – negyedévente előleg fizetési kötelezettséggel
- 13% SZOCHO havonta
- 18,5% TB havonta
KATA lefontosabb szabályok
KATA adózás, vagy hivatalos nevén kisadózó vállalkozások tételes adója.
Az az egyéni vállalkozó lehet KATÁ-s, akinek bevétele kizárólag magánszemélyektől származik. Ez alól kivétel a taxis személyszállítás.
Fontos változás a korábbiakhoz képest az is, hogy mellékállásban nem, csak főállású egyéni vállalkozóként választhatod a KATA adózási formát.
A KATA adó mértéke havonta 50 000 forint, amelyet minden követő hónap 12-ig kell befizetned.
A KATA keret éves 18 000 000 Ft. Az ezt az összeget meghaladó bevétel után 40%-os különadót kell fizetni.